Metallurgiai és Öntészeti Intézet
|
Magyar
|
Az intézethez tartozó tanszékek
Proba gallery">
Lezárult kutatások
Utolsó Módosítás: 2014 | 02 | 25 | Utolsó Szerkesztő: Harangi Zoltán

A Metallurgiai és Öntészeti Intézet aktív kapcsolatot tart mind az ipar, mind a fémes anyagtudomány szakembereivel. Az alábbiakban a már lezárult főbb kutatási projektjeinkről tájékozódhat a legördülő menük segítségével.

Kémiai Metallurgiai kutatások
Kutatások az Alcoa-Köfém Kft. megbízásából

Az Alcoa a világ vezető nyers alumínium és a feldolgozott alumínium termelője, továbbá a Föld legnagyobb bauxit-kitermelője és timföldgyártója. A modern idők alumíniumiparának megteremtésén kívül az elmúlt 125 évben az Alcoa innovációja állt valamennyi fontos mérföldkő mögött az űrrepülésben, az autógyártásban, a csomagolásban, az építőiparban, a kereskedelmi szállításban, valamint a szórakoztató elektronikai és ipari piacokon. Olyan megoldások terén szerzett szakértelmet, mint például a titánból készült könnyűfémek és a nikkel-alapú szuperötvözetek előállítása. Ezen kívül hengereltárukat, keményfém-ötvözetből készült préselt, valamint kovácsolt termékeket, mint például az Alcoa® keréktermékek, a repülőgépek rögzítő rendszerei precíziós és viaszbevonásos öntvényeket és építészeti rendszereket forgalmaz. Az Alcoa 1993-ban vásárolt többségi tulajdont a székesfehérvári Könnyűfémműben, amelynek 1996-tól teljes tulajdonosa. Az Alcoa-Köfémnek négy gyáregysége va, intézetünk ezek közül az Európai Hengerművekkel (GCTIS) áll szoros kapcsolatban, ami magában foglalja az Öntödét és a Hengerelt Áruk Gyáregységét.

A Metallurgiai és Öntészeti Intézetben Dr. Kékesi Tamás által vezetett kutatócsoport már több alkalommal végzett átfogó kutatási programot a székesfehérvári üzemben.

alcoa24

Kutatócsapatunk az Alcoa-Köfém Kft.-nél.

A legelső kutatási téma az olvadék tisztaságára terjed ki, ahol az intézetben megépített vizes gáztalanító berendezésben zajlottak a kísérletek. A kutatás célja volt, optimalizálni a gáztalanító berendezést a legnagyobb hatékonyság elérése céljából. Az olvadéktisztítás modeljlét újabb K+F tevékenység keretében már az üzemi körülmények között is vizsgálta az Intézet kutatócsapata.  A modellkísérletek és a valós rendszer között kimutatott összhang alapján lehetővé vált az in-line tisztítóberendezés paraméterbeállításainak a módosításából eredő hatások előzetes becslése.
A következő kutatási téma már sokkal átfogóbb volt az öntöde gyáregységére nézve, ahol a 3 fős csapat több mint egy hónapon keresztül az üzemben, olykor 24 órás műszakokban követték a gyáregység teljes termelését. A cél az olvasztásra vonatkozó átfogó anyagmérleg felállítása. Ez a folyamatos üzemi kutatómunka rendkívüli tevékenységet és közreműködést igényelt az üzemi szakemberek részéről is. Pontosan ismerni kellett a kemencébe bekerülő különböző típusú hulladékok, valamint az ötvözőanyagok tömegét,  majd az olvasztás során képződött salakok tömegén túl a csapolás után a kemencében visszamaradt olvadékmennyiséget is megpróbáltuk meghatározni lézeres technikával. A félfolyamatos öntéssel előállított tuskók tömegén túl, foglalkoznunk kellett a salakfeldolgozás során visszanyert fémes alumínium tartalommal is, ahhoz hogy a teljesen anyagmérleg végén minél pontosabban tudjuk megbecsülni a gyártás során létrejövő úgynevezett „leégési” veszteséget. Az összegyűjtött és mért adatok feldolgozása és kiértékelése már az intézetben folytatódott. Az eredmények jól illeszkedtek az üzemi gyakorlathoz és hasznosnak bizonyultak a kemencék helyes működtetése szempontjából. A következő időszakban egy továbbgondolt kutatási témával folytattuk az Alcoa-Köfém Kft-vel kialakult hagyományos K+F együttműködésünket. Az üzemben különböző ötvözettípusokról származó salakokat gyűjtöttünk, melyeket az intézetben rendelkezésre álló eszközpark segítségével dolgoztunk fel. Kidolgoztunk a módszert az alumíniumolvasztás során keletkező salakok fémtartalmának a meghatározására, meghatároztuk a salakképződés mechanizmusát, valamint összefüggéseket kerestünk a technológia és a salakképződés, illetve a a fémveszteség vonatkozásában. A salakkezelési kísérleteink értékelése alapján javaslatokat dolgoztunk ki a gazdaságosabb technológiára.


Kutatás a Baross program keretében megvalósult Onritran projektben

Az „Ónhulladék feldolgozására, tisztítására és ártalmatlanítására alkalmas technológia
kifejlesztése és optimalizálása” c. -REG_EM_KFI_09 (2009) -ONRITRAN- megjelölésű kutatásifejlesztési projekt 2010.05.01 -2011.12.31. közötti időszakában végzett kutatómunka a
munkatervben megjelölt feladatok rendszerében zajlott. Az elvégzett munkát és az elért
eredményeket ebben a rendszerben az alábbi összefoglalás mutatja be:

Kutatási beszámoló “ONRITRAN”


Külföldi tanulmányutak a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának végzős hallgatói, doktoranduszai illetve kezdő mérnökei számára (LEOBFREI)

A projekt általános célja, hogy végzés előtt álló észak-magyarországi mérnökhallgatók, doktoranduszok, illetve pályakezdő mérnökök számára lehetőséget biztosítson külföldi partneregyetemek végzettségükkel ekvivalens intézeteiben nemzetközi tapasztalatszerzésre, illetve kutatási feladatok elvégzését is tartalmazó tanulmányútra.

A projekt konkrét célja a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának Metallurgiai és Öntészeti Tanszékével kapcsolatban lévő 6 fő – akik lehetnek végzős hallgatók, a tanszék doktoranduszai, illetve a tanszékhez köthető szakirányú végzettségű, pályakezdő mérnökök – 1 hónapos külföldi tanulmányúton vehessen részt a Leobeni Egyetemen vagy a Freibergi Műszaki Egyetemen. A 10 hónapos projekt a komplexitásra törekszik, ezért személyre szabott, speciális szakmai felkészítést, szakmailag és helyszínileg aktualizált EU-ismereteket és humánjellegű felkészítést (álláskeresési technikák oktatása) is tartalmaz.

Alapvető cél, hogy szaporítsuk az észak-magyarországi régióban képzett és itt elhelyezkedni kívánó műszaki szakemberek szakmai és általános tudásalapját, valamint megkönnyítsük számukra a régió iparában illetve felsőoktatásában, kutatóhelyein való tartós elhelyezkedést és az EU-kompatibilis szakmai és tudományos ismeretek alkalmazását.

A projektről részletesebben itt  tájékozódhatnak.


Veszélyes hulladéknak minősülő, ipari eredetű porok és más hulladékok veszélyességének megszüntetése, hasznosítási lehetőségeik kidolgozása (PORHATOR)

A projekt célterületén, az Észak-magyarországi régióban működnek olyan ipari tevékenységek, amelyek technológiai sajátosságaikból eredően hulladékok keletkezését eredményezik. E hulladékok egy részét, amelyek a környezetvédelmi állami jogi szabályozás szerint nem minősülnek veszélyesnek, a hulladék tulajdonosa igyekszik hasznosítani, a hulladékoknak azon köre, azonban, amelyek a szabályok szerint veszélyesnek minősülnek, veszélyes-hulladék lerakókba kerülnek. Ez a kezelési mód a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerek szerint megengedett, ugyanakkor folyamatos környezeti terhelést okoz hosszú távon. Az EU országaiban kezdeti fázisban vannak azok a törekvések, melyek alapján rövidesen várható a hulladékkezelés szabályozásának olyan módosítása, amely nem fogja lehetővé tenni a tárolást, tehát a hulladékképződést eredményező technológia működtetője és tulajdonosa kötelezve lesz az ártalmatlanításra. Ennek alapján a projekt elébe megy a szabályozásnak. Egyébként a hulladék tulajdonosának ma is jelentős költséget okoz a tárolási megoldás, minthogy permanens módszerről van szó.

A projekt általános célja azoknak a veszélyesnek minősülő szilárd hulladékok körének a feltárása, amelyek kísérőanyag-tartalmuk kinyerése, és/vagy a veszélyességet okozó tulajdonságuk megszüntetésével környezetbarát termékké alakíthatók.
A projekt konkrét célja a K+F munkában részt vevő kutatóhelyek és szakemberek eddigi tapasztalataira és felméréseire alapozva az energetikai iparban keletkező pernyék és a kohászati, elsősorban az acélkohászati poroknak a bemutatott filozófia szerinti ártalmatlanítása.
A projekt alapvető célja kettős: első fázisban, a projekt keretében olyan műszaki megoldásokra törekszünk, amelyek a vizsgált hulladékok veszélyességet okozó tulajdonságainak megszüntetését eredményezik, míg a második fázisban a veszélyességet megszüntető műszaki megoldások eredményeként létrejövő, keletkező termékek hasznosítási, értékesítési lehetőségeit fogjuk kidolgozni.

A projektről részletesebben itt  tájékozódhatnak.


Vas és acélmetallurgiai kutatások

Vasmetallurgiai kutatási tématerületei az utóbbi két évtizedben, témakörök szerint

A vasmetallurgiai kutatások főirányai a betétanyagok (vasércek, zsugorítványok, pelletek, koksz és kokszpótló tüzelő és redukáló anyagok), valamint a termelt nyersvas minőségének növelésére, a nagyolvasztó és technológiai folyamatainak fejlesztésére, a fajlagos energia-, illetve tüzelőanyag-fogyasztás és a kapcsolódó légtéri gázemisszió csökkenésére, továbbá az új eljárástechnológiák vizsgálatára terjedtek ki.

A vasércek, illetve vasérczsugorítványok minőségének növelését szolgálták az alábbi kutatások:

  • A DUNAFERR Rt. vasércalapanyag-beszerzési stratégiájának kidolgozását elősegítő tanulmány készítése.
  • Vasérczsugorítmányok kohósítási tulajdonságai és nagyolvasztói magatartása a bázikusság függvényében.
  • A DUNAFERR ACÉLMŰVEK Kft. ZSUGORÍTÓMŰ-vében gyártott bázikus zsugorítványok kohósításának vizsgálata.
  • A nagyolvasztó-elegy mészkőtartalmának hatása az energia-fogyasztásra és a kiváltásával elérhető koksz-, illetőlegköltségmegtakarítás. 

A nagyolvasztó-koksznak, mint a nyersvastermelés mennyiségét, minőségét és fajlagos energiafogyasztását nagymértékben meghatározó tényezőnek minőségi jellemzőire vonatkozó előírásai rendkívül szigorúak. Ezek közül – a szilárdsági és kémiai tulajdonságok mellett – kiemelkedő jelentőséggel bírnak a metallurgiai jellemzők, melyekre vonatkoznak az alábbi fejlesztési témák:

  • A nagyolvasztó-koksz reakcióképességének és szilárdságának komplex vizsgálata.
  • A nagyolvasztó-koksz reakcióképessége, a reakcióképességgel változó szilárdsága, valamint a reakció utáni szilárdságameg-határozására szolgáló módszerek kidolgozása.
  • A nagyolvasztó-koksz metallurgiai értékének meghatározására alkalmas matematikai modell kidolgozása.
  • A DUNAFERR ACÉLMŰVEK Kft. KOKSZOLÓMŰ-vében, a NAGYOLVASZTÓMŰ által előírt kohókokszoptimális elő-állítására szolgáló feltételrendszer meghatározása. 

A koksz részbeni helyettesíthetőségének más tüzelő, illetve redukáló anyaggal (szénhidrogének, szénpor, stb.), számos metallurgiai, hőtani és technológiai feltétele van, melyek hatásmértékeinek és hatásmechanizmusainak konkrét meghatározását szolgálták a megadott kutatási témák:

  • Az optimális földgázmennyiség meghatározására irányuló vizsgálatok a nagyolvasztóban.
  • A földgázbefúvás korlátai, valamint a szénporbefúvás lehetőségei és várható eredményei az ISD DUNAFERR Zrt.nagyolvasztóinak feltételrendszerében. 

A nagyolvasztónak, mint a nyersvasgyártás metallurgiai rendszerének minél tökéletesebb technikai felépítése érdekében készültek el a megjelölt témajelentések, hogy a nagyolvasztó-működés felülről és alulról történő szabályozásának optimális feltételrendszere rendelkezésre álljon:

  • Az ISD DUNAFERR Zrt. nagyolvasztók adagolási rendszerének felülvizsgálata.
  • Az I.sz. nagyolvasztó optimális fúvóforma-átmérőjének elméleti és gyakorlati meghatározása.
  • Nagyolvasztók fenékkopás-számítási módszerének kidolgozása, s a fenékkopások meghatározása. 

A nyersvasgyártás metallurgiai és technológiai folyamatainak – az adott igényeket kielégítő – optimalizálását támogatták az ebbe a csoportba tartozó alábbi kutatási feladatok:

  • A betétanyagok kémiai és fizikai tulajdonságainak ingadozása és a nyersvas minőség változása közötti összefüggésekfeltárása a DUNAFERR ACÉLMŰVEK Kft. nagyolvasztóinak üzemi viszonyai között.
  • A nyersvasgyártási folyamatokra ható tényezők összhangjának gyakorlati megjelenése.
  • Az alulról történő járatszabályozás optimalizálása – különös tekintettel a földgázfelhasználás mennyiségére – aDUNAFERR ACÉLMŰVEK Kft. nagyolvasztóinál.
  • 100%-ban pellettel dolgozó nagyolvasztók munkájának vizsgálata.
  • A DUNAFERR ACÉLMŰVEK Kft. II. sz. nagyolvasztója metallurgiai munkájának értékelése. 

A nyersvas kémiai alkatának, az oxigénes konverteres acélgyártás szempontjából, – a vas és a karbon mellett – a szilícium a legfontosabb eleme, melynek optimális koncentrációja alapvető jelentőségű. Ennek gazdaságos beállíthatóságát segíti az ezirányu, itt jelzett kutatási tevékenység:

  • A nyersvas Si-tartalma és hőmérséklete közötti összhang optima-lizálása a DUNAFERR ACÉLMŰVEK Kftnyersvasgyártási feltételrendszerében.
  • A kis Si-tartalmú (0,2-04%) nyersvas gyártása technológiai feltételrendszerének kidolgozása a DUNAFERRACÉLMŰVEK Kft. sajátosságainak figyelembevételével.
  • A folyékony nyersvas hővezetési tényezőjének meghatározása a hőmérsékletváltozás függvényében. 

A nagyolvasztó révén történő légtéri környezetszennyezés csökkentését a „A jelenlegi CO-kibocsátás csökkentése a nyersvasgyártásnál.” című kutatási téma, a nyersvasgyártás új eljárásainak tudományos, összehasonlító elemzését pedig az „A COREX- és DIOS-eljárás összehasonlító értékelése.” témakörű kutatómunka szolgálta.

Valamennyi itt bemutatott kutatási téma eredményei a nagyolvasztóink gyakorlatában vagy azáltal hasznosultak, hogy javult a nyersvas minősége, termelt mennyisége és a folyamat fajlagos energia-fogyasztása, illetve gazdaságossága, vagy pedig azáltal, hogy új tudományos felismerések születtek és a segítségünkre voltak valamely új technológia bevezetésének eldöntésében, illetőleg elvetésében.


Acélmetallurgiai kutatások tématerületei az utóbbi két évtizedben a Metallurgiai és Öntészeti Intézetben

Az acélmetallurgiai kutatásaink a rendszerváltás óta eltelt két évtized során is elsősorban a hazai vaskohászati üzemeink igényeit követték, ill. a nemzetközi trendet. Vaskohászatunk utóbbi két évtizedére elsősorban az nyomta rá bélyegét, hogy mára igazi vaskohászati üzemként csupán a Dunaferr Zrt működik, a borsodi térség harcol a túlélésért, s megszűnt piacaink eddigi védelme.

A Dunaferr megbízásából végzett kutatómunkák

Ezen kutatások nagyrésze az ott folyó acélmetallurgiai tevékenység minőségbiztosítási, technológiai, gazdaságossági szempontból történő javításait szolgálják, elsősorban a Si-szegény, Al-mal dezoxidált, csillapított acélok gyártástechnológiáját alapulvéve. Kiemelhető tématerületek (a zárójelentések címeivel):

  • Az üstkemencében történő acélkezelés szerepének vizsgálata a Dunaferr Acélművek Kft adottságai ill. a Dunai Vasműtermékszerkezete figyelembevételével
  • Alumíniummal csillapított Si-mentes acélok zárványtartalmának csökkentése
  • Lépcsős dezoxidáció pontosítása az oldott Al-tartalom függvényében
  • Üstkemencei műveleteket megelőző üstmetallurgiai folyamatok szerepének elemzése a termékszerkezet korszerűsítéseszempontjából
  • Hevítést ill. vákuumot nem alkalmazó üstmetallurgia kedvező és kedvezőtlen hatásainak elemzése a jelenlegi dunaújvárosigyakorlat műszaki-gazdasági paramétereinek, s egyben a gyártott acéltermékek minőségének javítása érdekében
  • Si-mentes, Al-mal dezoxidált acélok öntése során fellépő kagylószűkülések elhárítása
  • Si-szegény, Al-mal dezoxidált acélok gyártástechnológiájának javítása
  • Hatékony és rentábilis üstmetallurgiai salakkezelés technológiájának kidolgozása alumíniumkohászati salakokalkalmazásával.
  • Az argonos átöblítés hatékonyságának növelésével a Si-szegény, Al-mal dezoxidált, nagyszilárdságú acélokgyártástechnológiájának fejlesztése
  • Acélolvadék tisztaságának meghatározására alkalmas anyagvizsgálati módszer bevezetése a zárványok, okozta termék ésgyártási hibák kiküszöbölésére
  • A folyamatos öntési technológia és a minőségbiztosítás fejlesztése az ISD Dunaferrnél
  • A csapolás alatti salakvisszatartástól kezdődően az öntés befejeztéig ható reoxidációs források elemzése. 

Fenti témakörökben az elmúlt két évtizedben 6 doktoranduszi cselekmény készült, ezek közül 4 kohómérnök (Jánosfy Gyula, Károly Zoltán, Szabó Andrea, Harcsik Béla) PhD fokozatot szerzett.

Disszertációik címei :

Károly Zoltán : Minőségbiztosítási szempontok a Si-mentes, Al-mal dezoxidált acélok üstmetallurgiai kezelése során, 1996

Jánosfy Gyula: Alumíniummal csillapított, szilíciumszegény lágyacélok fémesalumínium-tartalmának és oxigénszintjénekszabályozása, 1997

Szabó Andrea: Szilíciumszegény, alumíniummal dezoxidált acél tisztaságának javítása argonos átöblítés finomításával,2009

Harcsik Béla: Hidegen hengerelhető acélok folyamatos öntésénél a kagylószűkülés befolyásolása hevítést nem biztosító üstmetallurgiai műveletekkel, 2011


ÓAM Kft. megbízásából végzett kutatómunkák

CLEAN- BED salakkezelési eljárás megvalósítása a Max Aicher vállalatcsoportnál

A vaskohászati technológiák (nyersvasgyártás, acélgyártás) mindegyikének velejáró mellékterméke a salak. Régebben a keletkező salakkal kapcsolatos problémákra a gyártók különösebb figyelmet nem fordítottak, a kezelés kimerült a forrás szerinti szelektív elhelyezésben, illetve, mivel a nyersvasgyártási salakok bázikussága minden külön beavatkozás nélkül erre megfelelt, ezeket a cementgyárakban hasznosították. Ma a nagyolvasztós nyersvasgyártás általában is, de Magyarországon különösen visszaszorulóban van, így ez a fajta salak egyre kisebb mennyiségben keletkezik, ugyanakkor a környezetvédelmi szabályozás hulladékkezeléssel kapcsolatos előírásainak szigorodása az acélgyártási salakok kezelésével kapcsolatos teendőket is a homloktérbe állította.

A salakkezeléssel kapcsolatos tennivalókat az előírásokon túl a Max Aicher vállalatcsoportnál kialakított filozófia is megköveteli, ami szerint a vállalati arculat fontos része a környezetirányítás tudatos megvalósítása. Ennek elemeként igyekszünk a vállalatcsoport telephelyein (Lech-Stahlwerke GmbH, Ózdi Acélművek Kft.) a melléktermékek kezelését olyan színvonalon megvalósítani, hogy az minél kisebb mértékben terhelje a környezetet.

A részletes zárójelentést itt olvashatja.”


A diósgyőri acélgyártó kapacitások megbízásából végzett kutatómunkák

A borsodi térség vonatkozásában a 90-es évek óta elsősorban az elektroacélgyártás fejlesztése vált aktuálissá, amíg a diósgyőri gyár működött, addig a minőségjavítási kérdések, új minőségek előállításai is feladataink voltak. Kiemelhető témakörök:

  • A bórral ötvözött acélfajták választékának bővítése, gyártási biztonságának javítása, alkalmazásának szélesítése
  • Folyékony acél dezoxidálásának ellenőrzése aktív oxigéntartalom meghatározásával
  • Minőségjavítás és termékszerkezet-bővítés a Kombinált Acélmű korszerűsített folyamatos öntőgépén DIMAG Rt. részérekészült tanulmány,
  • A csapágyacélgyártás fejlesztése és kohászati minőségbiztosítási rendszerének kialakítása a Közös Piac igényeinekmegfelelően
  • A betétellátás hatásának felmérése a diósgyőri UHP kemence üzemvitelére
  • Hulladékbázison működő elektroacélgyártásra történő átállás folyamatos öntésre való kihatásainak célirányosbefolyásolása
  • A betétellátás hatásainak felmérése a diósgyőri UHP-kemence üzemvitelére
  • Az üstmetallurgia és a folyamatos öntés technológiájának módosítása a nehezen önthető acélminőségek önthetőségénekbiztosítása érdekében
  • A csapágyacélok gyártástechnológiájának továbbfejlesztése az egymelegből való készrehengerlés alkalmazásával.
  • A bórral mikroötvözött acélok gyártásbiztonságának és megfelelőségének további javítása
  • Alumínium öntödei salakok hasznosítása a vaskohászatban 

Kutatómunkáink mindegyike valós ipari igényt elégített ki, a tudományos alapossággal elért eredmények doktoranduszi cselekmények részeivé váltak, számos technológia eredmény beépült az adott üzem gyártástechnológiájába, s az általánosítható ismeretek a kohómérnökképzés tananyagaiba.


Digitális tananyag fejlesztés

2011. februárjában Lukács Péter PhD a Dunaferr a Magyarországi Kohómérnökképzésért Alapítvány kuratóriumának elnöke megbízta Jakab Sándort, az alapítvány titkárát azzal, hogy keressen olyan európai uniós pályázatot, amely az alapítvány célkitűzéseit, azaz a felsőoktatást, azon belül a kohómérnökképzést támogatja. Jakab Sándor a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP-4.1.2.A.), „Képzés- és tartalomfejlesztés, képzők képzése, különös tekintettel a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai képzésekre és azok fejlesztésére” című pályázati felhívását találta az alapítvány céljaival leginkább megegyezőnek. A pályázat az Új Széchenyi Terv keretében jelent meg az ESZA Nonprofit Kft koordinációjával.

A kiírás feltételül szabta, hogy egy felsőoktatási intézménnyel konzorciumban történjen a pályázat megvalósítása, erre – kézenfekvő megoldásként – legalkalmasabbnak a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karát találta az alapítvány kuratóriuma.

Az elnök úr – Dr. Gácsi Zoltán, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánjának javaslatára – felkérte Dr. Károly Gyulát a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének professor emeritusát, hogy az egyetem részéről koordinálja a pályázat megírását, majd sikeres döntés után vezesse az alapítvány és az egyetem erre a célra megalakított konzorciumát. A kuratórium javasolta továbbá, hogy a Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézetének Metallurgiai (ISD Dunaferr) Kihelyezett Intézeti Tanszéke is működjön közre a pályázat elkészítésében és megvalósításában, s lehetőség szerint minél több Dunaferres szakember működjék aktívan közre a tananyagok megírásában, lektorálásában.

Károly Gyula a pályázat kiírásának ismeretében javasolta, hogy ne kizárólag a vas- és acélmetallurgia – nyersvas- és acélgyártás, hengerlés, felületbevonás – témakörében, hanem az ezekhez kapcsolódó alapozó kémiai metallurgia és az eddig még magyar nyelvű tananyaggal nem rendelkező archeometallurgia témájában is készüljenek tananyagok, s a programba kerüljön bele a steeluniversity tananyagának adaptálása is. A projekt 24 hónapos megvalósítására 2011. szeptember 1. és 2013. augusztus 31. közötti időszak került kijelölésre.

A részletes beszámolót itt tekinthetik meg.


Felülettechnikai kutatások

  • Knorr Bremse:  Sópermet-kamrás vizsgálatok / korróziós vizsgálatok különféle, főként galvánbevonatos alkatrészeken, rétegvastagság-mérés, hibaanalízis, műszaki szaktanácsadás
  • Oerlikon Balzers:  PVD / CVD bevonatok GD-OES vizsgálata, műszaki-technológiai szaktanácsadás
  • Green Solar:  Fotovoltaikus bevonatrendszerek GD-OES vizsgálata
  • Industrial Technique (Atlas Copco):  Sóködkamrás vizsgálatok galvanizált alkatrészeken, rétegvastagság-mérés, műszaki szaktanácsadás
  • Nagév Cink:  Tüzihorganyzott termékek technológiai fejlesztése
  • Tobizo Kft. / Lampart Vegyipari Gépgyár:  Tűzzománcozott minták GD-OES elemzése
  • Infineon Technologies Cegléd / Infineon Technologies Bipoláris:  Galván-bevonatos minták GD-OES elemzése, műszaki szaktanácsadás
  • ArcelorMittal Szentgotthárd:  Acélhuzalra pirofoszfátos galván-réz és galván-cink bevonatképző műveletek technológiafejlesztését és optimálását támogató laboratóriumi vizsgálatok
  • DKG-East:  Kontaktredukciós leválasztással képzett (un. vegyinikkel) nikkel-foszfor bevonatok GD-OES vizsgálata, hibaelemzése


Öntészeti kutatások

Az Öntészeti Tanszék sokrétű folyamatos kapcsolatot tart fenn a hazai öntvénygyártó- és felhasználó iparral. A közös munkát segítik a 2009-2011 között megkötött együttműködési megállapodások, melynek fő támogatója a Magyar Öntészeti Szövetség.

A fejlett ipar továbbra is igényli az öntészet szakirányon végzett mérnökök munkáját.

Az alábbi linken keresztül megtekinthetik a közelmúltban lezárásra került öntészeit témakörű kutatásainkat.

Kutatás (2010-11)
Kutatás (2009-10)
Kutatás (2008-09)
Kutatás (2007-08)
Kutatás (2006-07)
Kutatás (2005-06)

Lezárult kutatások
Miskolci Egyetem
Mûszaki Anyagtudományi Kar
Metallurgiai és Öntészeti Intézet
3515 Miskolc-Egyetemváros - B/1 III. emelet - Metallurgiai és Öntészeti Intézet, Miskolci Egyetem | Tel.: 46/565-122
E-mail: metont@uni-miskolc.hu
2017 © Metallurgiai és Öntészeti Intézet - Műszaki Anyagtudományi Kar - Miskolci Egyetem - Minden jog fenntartva, beleértve az itt megtalálható anyagok bármilyen típusú utóközlését.